Szilágyi Sára-Tengerparti románc

Vasárnap van. Tegnap volt a bizonyítványosztás. Amiért nekem és a nővéremnek, Borinak is kiváló lett, ezért egész nyáron Bulgáriában, egy öt csillagos szállodában fogunk nyaralni. Az út elég hosszú volt, de azért a gyönyörű látványért, ami elénktárult amikor odaértünk, nagyon megérte.

Az épület nagyon nagy. Tele van ablakokkal. Ott ahol álltam, be lehetett látni az üdülő kertjébe. Három csúszda, kettő fagyizó, egy koktélbár. Majdnem elájultam. Egy egész nyár itt? Csodálatos lesz. Béreltünk egy szobát. Nekem van egy saját kis zugom. A tükör alá kipakoltam minden szükséges dolgot, aztán a nővérkémmel felfedező túrára indultunk a hotel körül.

Este hét óra van. Egy mennyei vacsora után elmentem aludni. Másnap találkoztunk az unokatestvéreink ismerőseivel. Hat család. Ők is ott nyaralnak velünk. Az eggyik családból egy Máté nevű fiú nagyon helyes. Aznap beszélgettem Nórival-a Keserű család eggyik tagja-. Kedves, és jó fej lány. Telnek a napok. Legtöbbször Nórival sétálgatok, beszélgetünk, megyünk a tengerbe fürödni.

Ma a felnőttek kitalálták, hogy vízilabdázzunk. Máté is ott volt. Kiderült hogy ő eleve vízilabdázik. Elég ügyes volt. Csak nem az én csapatomban volt sajnos. Mostantól minden nap vízilabdázunk. Voltak azért vicces helyzetek. Mivel bíró nem volt, ezért lehetett szabálytalankodni. Engem az apukám egyszer a labdával együtt berakott a kapuba, Tomi félrelökdöste Zolit a kapuból, hogy én be tudja dobni a labdát.

Ma van Csabi szülinapja. A buliba az összes család meg van hívva. Az egész bulin Máté meg én egymást néztük. Szombaton lementem a partra sétálni. Már csak két hétig vagyunk itt. Körbenézek. Meglátom Mátét. A parton ül a homokban. Oda ülök mellé. Beszélgettünk, majd bementünk a tengerbe. Elúsztunk a bólyáig. Ott csak néztük egymást. A szívem kalimpált, a gyomromban mintha pillangók százai repdesnének. Közelebb jön. A szája az enyémhez ér. Belemosolygok a csókba.

-Hát ti meg mitcsináltok? – kérdezi Bálint. Eddig észre sem vettem. Elmentünk vacsorázni. Eleve csak ketten, de odafurakodott hozzánk Bori meg Tomi is Amikor elmentek desszertért, gyorsan átmentünk egy másik étterembe.

Teltek a napok. Boldog voltam, szerelmes.

Elérkezett az utolsó nap. Reggel 10-kor találkoztam Mátéval. Bementünk a tengerbe, elúsztunk a bólyáig, csak néztük egymást, a szívem kalimpált, az ajkaink találkoznak, a szemem könnyezik. A tengerparton sétálunk. Elmegyünk fagyizni. Vége a napnak. A parton ülünk a homokban. Átölel, a fülembe súgja szeret. Hozzábújok. Csörög a telefonom. Anya az. Mennem kell. Ő elkísér a szobámig. Egy utolsó csók. Be kell mennem.

Reggel van, már összepakoltunk, beülünk a kocsinkba, megyünk haza. Egész úton sírtam.

-Szeretlek! – suttogom. És felnézek az égre, próbálok mosolyogni. Nem megy. Kiveszem a hajamból a csattomat. Beveszem a számba, lenyelem, fuldoklom, de ez nem zavar. Hallom a szüleim hangját még. De nem tudok mit tenni. Vége van. A szívem már megszűnt dobogni.

Oldal: Tengerparti románc-saját költemény
vattaczukor.hupont.hu - © 2008 - 2024 - vattaczukor.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat